1 hónap - 1 tárgy - 1 régész

 
2017. októberében indította az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész című sorozatát a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma.
 
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
 
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
 
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
 
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.
 
 
 
 
2018. júliusban Kiss Virág régész ismerteti meg az érdeklődőket egy tornalándzsás lovast ábrázoló kályhacsempe-negatív öntőminta történetével.
 

 

Tornalándzsás lovast ábrázoló kályhacsempe-negatív öntőminta

 

15. századi kályhacsempenegatív öntőmintája, melyen egyszerű léckeretben megjelenő,jobbra tartó ló és lovas részlete figyelhető meg. A ló feje fölött a vitéz lándzsájának részlete és lándzsacsúcsa is felfedezhető.

 

A kályhacsempéken látható minták többnyire domború lenyomatok, amiket negatív minta segítségével állítottak elő a mesterek. A fazekasok kerámiából égetett, vagy fából faragott negatív-mintákat használtak, illetve előképek alapján feltételezhetjük, hogy fadúcrólvehették le a negatív kerámiamintát.

 

A kályhaszemekből épített kályhák mellett a 14. században jelentek meg lezárt előlapú kályhacsempékből épített cserépkályhák. A négyzetes,tál alakú kályhaszemeket díszített agyaglappal zárták le, ezáltal létrejött a ma is ismert kályhacsempe. Ezek az agyaglapok- negatív formába nyomva - domború díszítést kaptak. Változatos ábrázolásokat lehet megfigyelni a kályhacsempéken: szentek és világi emberek, szakrális és profán témájú történetek, állatok, növényi motívumok és címeres ábrázolások egyaránt szerepelnek. Ábrázolásaik művészeti előképeit (pl. metszetek, festmények, szobrok stb.) a legtöbb esetben nem ismerjük. A kályhacsempe régészeti és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős tárgytípus.

 

A királyi udvart saját, illetve külföldi műhelyek látták el díszes cserépkályhával. A városi polgárházakba, ill. nemesi otthonokban felállított cserépkályhák csempéi azonban helyi fazekasműhelyekben készülhettek.

 

A nagyszámú kályhacsempelelet mellett viszonylag kevés műhelyre is utaló régészeti leletet, illetve objektumot ismerünk. Ilyen lehet egy-egy kályhacsempe negatív, rontott fazekastermék, illetve edényégető kemencék maradványai.

 

A Budapest II. Csalogány utca 43. számú telek feltárásakor (2016-2017)három kerámiaégetésre szolgáló kemencét sikerült azonosítani, melyek körül nagy mennyiségű kerámia-, többek között kályhacsempe-töredékkerült elő.Több, műhelyre utaló leletet is azonosítani lehetett. E kemencék közelében került elő a most kiállított csempenegatív is. Különlegessége, hogy a budai királyi palotából is jól ismert tornapáncélos lovagot ábrázoló kályhacsempeegyszerűsített motívuma jelenik meg arajta. A főúri megrendelők a királyi udvarban felállított csempék mintáinak másolására adtak megbízást a fazekasmesternek. Később pedig már a másolatok utánzatát rendelték meg a mesterektől. A fazekasok sokszor egy korábbi kályhacsempéről vették le a negatív mintát, eközben a motívum egyszerűsödött, az ábrázolás sematikusabb lett, a kályhacsempe mérete is lecsökkent az eredetihez képest. A motívum ennek következtében az évtizedek folyamán leegyszerűsödött, sokszor el is vesztette eredeti jelentését. Jelen csempenegatív is a tornalándzsás lovag már leegyszerűsített, kisebb méretű, kevésbé kidolgozott példányát ábrázolja. A töredéken a ló nyaka és feje látható a kantár részleteivel, valamint a tornalándzsa és a háromágú lándzsacsúcs a ló feje fölött, illetve a lovas ruhájának kisebb részlete.

 

Jelen kályhacsempe-negatív is arra utal, hogy egy kályhacsempéket is készítő fazekasműhely nyomai kerültek elő a Csalogány utcában, melyek különlegessége, hogy ezek az első Budán azonosított középkori kerámiaégető kemencék.

 


 

Mini-interjú a régésszel

 

Miért lettél régész, gyerekkori álom volt-e, vagy később jött a szándék?

 

Óbudán nőttem fel, ahol szó szerint romok romok hátán vannak a föld alatt és a föld felett egyaránt. Óvodás koromtól mai napig ezek a romok meghatározó helyek számomra, számos emlékem fűződik hozzájuk. Mindig érdekelt ezek múltja, története. Egyértelmű volt, hogy a történelem kutatásának irányába indulok. Először atörténelem szakot kezdtem el az ELTE-n, amikor eldöntöttem, hogy a régészet felé veszem az irányt. Így lettem történész és régész.

 

Melyik korszakkal foglalkozol és miért?

 

A középkorral foglalkozom, mert itt az írásos források és a régészeti emlékek közösen használhatók a múlt megismeréséhez. Az emberek hétköznapjai, mindennapi életük, gondolkodásuk az, ami legjobban érdekel a korszakban.

 

Mi az, amit leginkább szeretsz a szakmádban?

 

Szeretem a változatosságot, hogy minden munka, ásatás egy kicsit más, mindig szükség van a kreativitásra az egyedi szituációk megoldásához.

 

Mi jelenti számodra a legnagyobb nehézséget ebben a munkában?

 

Az, hogy más az érdekünk, mint a beruházónak, és ezáltal egy örökös küzdelemmé válhat egy-egy ásatás.

 

Mi volt a legnagyobb meglepetés, ami ásatáson ért?

 

Nem meglepetést, inkább megdöbbenést és szomorúságot váltott ki belőlem, amikor régészeti területen 2. világháborús civil és katonai áldozatok sírjaira, valamint bombára bukkantunk. Sajnos ez nem egyedi eset a budapesti ásatásoknál.

 

Miért éppen ezt a tárgyat választottad, mint különös érdeklődésre számot tartható leletet?

 

A kályhacsempe különlegesen kedvelt lelete a régészeknek. Kályhacsempe-negatívot viszont kevesebbet ismerünk, műhelyre utaló régészeti objektumot pedig annál is ritkábban sikerült azonosítani Budapesten. Ez a lelet a II. kerület Csalogány utca 43. számú telek ásatásán került elő, ahol egy 15. századi fazekasműhely kemencéit azonosítottuk, amelyek közelében került elő ez a lovat, és töredékesen lovast ábrázoló kályhacsempe-negatív öntőminta töredéke.