Régészeti adattár

 

Dr. Éder Katalin 

osztályvezető, régész

 

Bechtold Eszter

régész

 

Bordás Attila 

adattáros

 

Csapó Zita

régész

 

Sinkó Judit 

adattáros

 

tel.: (36-1) 487-8806 vagy a 487-8800 központi számon a 807-es mellék

 


 

I. A Régészeti Adattár feladatai:

 

  1. Gyűjteményi feladatok:
  • Gyűjtemények gyarapítása, nyilvántartása, őrzése (ásatási dokumentációk, kiállítási dokumentációk, sajtóanyag, intézménytörténeti anyagok, régészek hagyatékai)
  • Kutatószolgálat biztosítása aRégészeti Adattár gyűjteményeiben
  • A gyűjteményi tételek digitalizálása és kutatók számára elérhetővé tétele
  1. Adatszolgáltatási- kapcsolattartási feladatok:
  • Ellátja – a régészeti osztályok bevonásával – a főváros területén folyó földmunkákkal, terület-felhasználási ügyekkel és a régészetileg lelőhelyekkel kapcsolatos adatszolgáltató feladatokat
  • Az Előzetes régészeti dokumentációkat készítő intézmény felé a jogszabályokban meghatározott módon ellátja a teljeskörű adatszolgáltatást
  • Örökségvédelmi hatástanulmányok régészeti munkarésze, régészeti szakvélemény, részletes régészeti szakvélemény elkészítését szervezi, irányítja a régészeti osztályok bevonásával
  1. Ügyintézési feladatok:
  • Örökségvédelmi hatástanulmányok régészeti munkarésze, régészeti szakvélemény, részletes régészeti szakvélemény elkészítésének ügyintézése
  • A folyamatosan érkező régészeti dokumentációkat és jelentéseket a jogszabályban rögzített határidőn belül továbbítja a szakhatósághoz, a közhiteles lelőhely-nyilvántartást vezető hivatalhoz, a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárába

 

II. A Régészeti Adattár gyűjteményei

 

  • Dokumentációs gyűjtemény: lelőhely-bejelentő adatlapok, ásatási dokumentációk, helyszíni szemlék jelentései, hatástanulmányok, régészeti lelőhelyekhez és leletekhez kapcsolódó egyéb dokumentumok
  • Régészeti-műemléki adatgyűjtemény: a főváros területén előkerült leletek, régészeti lelőhelyek dokumentációs, tárgyi, fotó- és rajztári leltárkönyvi, valamint a szakirodalom legfontosabb adatait foglalja magába más közgyűjtemények adataival is kiegészítve
  • Intézménytörténeti dokumentációs gyűjtemény: a Budapesti Történeti Múzeum történetéhez, életéhez, eseményeihez kapcsolódó dokumentumok és fényképnegatívok, az állandó és ideiglenes kiállítások biztonsági dokumentációi, kiállítási forgatókönyvek és a kiállításrendezés egyéb anyagainak gyűjteménye
  • Archív igazgatási iratgyűjtemény: az intézmény működése során keletkezett iratokat őrzi a Budapesti Történeti Múzeum megalakulásától folyamatosan 1961-ig
  • Hagyatéki gyűjtemény: arégészeti osztályok volt munkatársainak tudományos és személyes jellegű hagyatékai
  • Sajtóanyag: az intézményről a hazai sajtóban megjelent újságcikkek és rádiónyilatkozatok írásos anyaga, külföldi kiállítások esetén a kurátorok vagy a külföldi partnerek által átadott idegen nyelvű sajtóanyagok és cikkek
  • Adattári fotónegatív gyűjtemény: az Intézménytörténeti dokumentációs gyűjteménybe beleltározott fotóanyag negatívjainak gyűjteménye
  • Adattári plakátgyűjtemény: a Budapesti Történeti Múzeum kiállítási és egyéb rendezvényi plakátjainak gyűjteménye
  • Budapest újkori térképnegatív gyűjteménye: a Budapest története című 5 kötetes munka elkészítéséhez gyűjtött budapesti térképanyag üvegnegatívjai, illetve ezek pozitívjai
  • Intézménytörténeti médiatár: a Budapesti Történeti Múzeumról, kiállításokról, gyűjtőköreiről, ásatásokról, kollégákról, illetve a Budapesti Történeti Múzeum közreműködésével készült mozgóképes- és hanganyagok

 

III. Kutatóknak

 

A Régészeti Adattárban tervezett kutatás engedélyhez kötött (ld. melléklet engedélykérő) és a kutatási szabályzat betartásával (ld. mellékelt szabályzat) folytatható. Az engedélykérőt személyesen (Budapesti Történeti Múzeum, Budai Királyi Palota E épület), postán (Budapesti Történeti Múzeum, 1014 Budapest Szent György tér 2.) vagy e-mailen (btm @ mail.btm.hu) tudják eljuttatni a Múzeumnak.

A Régészeti Adattár munkatársai minden hétköznap 9-15 óra között látnak el kutatószolgálatot, de csak előre egyeztetett időpontban.

 


* Kutatási szabályzat (doc)

* Kutatási engedély iránti kérelem (docx)

* Hivatkozási lista a gyűjteményekhez (doc)

 

 


 

Hagyatéki gyűjtemény.

A jobb oldalon lévő ikonokra kattintva tölthetők le az elérhető dokumentumok, Excel (xlsx) formátumban. 

 

 
  • Bónis Éva (1919-1998)

1940-1943 között a Székesfővárosi Történeti Múzeumban (BTM jogelődje) gyakornok volt, majd régészként az intézmény munkatársa lett. Jelentős régészeti munkái közé tartozott a tabáni kelta telep feltárása, de részt vett az albertfalvi és nagytétényi ásatásokon is. 1955-1987 között szakmai gyakorlatot tartott és anyagismeretet tanított az ELTE régészhallgatóinak. Hagyatéki anyagában valószínűleg Nagy Lajoshoz kapcsolódó iratok is vannak.

 
  • Fehér Kálmán (1931-1956)

A Régészeti Osztály munkatársaként dolgozott, a kelta korszak volt a szakterülete.

  • Gábori Miklós (1925-1996)

1952-ben lett véglegesen a Budapesti Történeti Múzeum régésze, később csoport-, majd osztályvezetője. Kutatási területe az őskőkor (paleolitikum) volt, az ország területén jelentős feltárásokat vezetett. A budapesti paleolit kutatásokat feleségével együtt irányították és így kerültek napvilágra a Remete-Felsőbarlang és Farkasrét területének paleolit lelőhelyei.

  • Gáboriné Csánk Veronika (1929-1996)

1960-tól a Budapesti Történeti Múzeum régész-muzeológusa volt halálig. Régészeti feltárásainak nagy részét férjével együtt végezte, mint pl. az érdi paleolit telep vagy a Remete-felsőbarlangi telep feltárása. Nevéhez fűződik az első őskőkori ház feltárása Ságváron, és annak kormeghatározása.

  • Garády Sándor (1871-1945)

Eredetileg a MÁV kultúrmérnöke volt, majd nyugdíjazása után régészként dolgozott a Székesfővárosi Múzeumban. Munkái során a középkori Buda több régészeti topográfiai kérdését tisztázta. Ő végezte az első feltárásokat Mátyás király nyéki vadászkastélyának területén, a sváb-hegyi Városkútnál, a Tabánban, a Várhegy nyugati oldalán, a budaszentlőrinci pálos kolostorban, a Csalogány utcában és környékén.

  • Kőszegi Frigyes (1933-2006)

1963-tól 1993-ig a Budapesti Történeti Múzeum régésze, egy időben főigazgató-helyettese volt. Kutatási területe a késő bronzkor időszaka volt, számtalan feltárást vezetett. Ezen felül a Főváros területén elsőként több kerület őskori településtörténetét is megírta a Múzeumban lévő régészeti leletanyag és saját szakmai ismeretanyaga ötvözésével.

 

  • Kuzsinszky Bálint (1864-1938)

1888-ban vette át Torma Károlytól az aquincumi ásatások vezetését és még ebben az évben a Krempl-malom egyik helyiségében megrendezte az aquincumi leletek első kiállítását. 1894-ben megnyílt az Aquincumi Múzeum, amelynek vezetője lett, majd 1899-ben megbízták a Fővárosi Múzeum megszervezésével és irányításával. A Fővárosi Múzeumot 1934-ig igazgatta, az Aquincumi Múzeum vezetését 1937-ig látta el. Nevéhez fűződik az aquincumi polgárváros ma is látható központi részének feltárása, s a romok valódi jelentőségének felismerése. Megtette az első lépéseket az építkezések által veszélyeztetett fővárosi régészeti emlékek megmentése érdekében.

  • Kumorovitz Lajos Bernát (1900-1992)

1957-ben került a Budapesti Történeti Múzeumba, ahol 1961-1969 között a Középkori Osztály vezetője volt. Tagja volt a Budapest Története Okleveles Emlékei kiadására alakult munkacsoportnak. Ő alapozta meg és alakította ki a mintegy 2000 darabból álló középkori pecsétmásolati gyűjteményt. Emellett a középkori Pest, Buda és Óbuda történetének kérdésében folytatott kutatásai új irányokat szabtak az utódoknak.

 
  • Márity Erzsébet (1951-1994)

1973-tól haláláig a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa volt, ásatásait a katonaváros déli részén, a polgárváros északi részén, a polgárvárosi villaövezetben, valamint Budaújlak területén végezte.

  • Nagy Lajos (1897-1946)

Pályáját az Aquincumi Múzeumban kezdte, 1922-től a Fővárosi Múzeumban ideiglenes hivatalnok, 1937-től az Aquincumi Múzeum osztályigazgatója, 1941-től haláláig pedig a Fővárosi Múzeum igazgatója volt. Tudományszervező és múzeumfejlesztő tevékenységének meghatározó része, hogy az ő javaslatára hozták létre 1936-ban a Fővárosi Múzeum keretein belül a Régészeti és Ásatási Intézetet. Ő tárta fel és tette bemutathatóvá a Raktár utcai ókeresztény temetőkápolnát (Cella Trichora), a Flórián téri római kori katonai fürdőt (ThermaeMaiores) és a Március 15. téren egykor állt Contra Aquincum erődjét.

 
  • Nagy László (1904-1978)

1957 és 1964 között volt a Budapesti Történeti Múzeum régésze, legkiemelkedőbb régészeti feltárása a békásmegyeri bronzkori temető feltárása volt. Megszervezte és vezette 1958-tól a Leletmentő és Adatgyűjtő Csoportot, 1964-től az MTA Régészeti Intézetének munkatársa lett nyugdíjazásáig.

  • Nagy Tibor (1910-1995)

1937-től dolgozott a Múzeumban, 1948-tól a Fővárosi Ásatási és Régészeti Intézet vezetője, az 1950-es években az Ős- és Népvándorláskori csoport vezetője. Munkássága során ásatásokat végzett a lágymányosi őskori telepen, az albertfalvai római tábor és települése területén, valamint a Főváros több avar kori temetőjét is részben feltárta. Az aquincumi polgárvárosban végzett kutatásai közül kiemelkedik az ún. festőlakás és a Mithraeumok feltárása.

 
  • Schauschek János (1906-1995)

1941-1967 között a BTM Aquincumi Múzeumában dolgozott, a II. világháború alatt részt vett az Aquincumi Múzeum és a Kiscelli Múzeum anyagának mentésében. A háború után összegyűjtötte a Középkori Kőtár kőemlékeit, irányította az Aquincumi Múzeum újjáépítését, majd a római kori ásatások mérnöki felmérését végezte. Emellett az 1940-1950-es években az aquincumi régészeti törzsanyagot leltározta és rajzolta, a kiállítások rekonstrukciós rajzait készítetteés az 1960-as évektől az őskori ásatások felmérési munkáit is ő végezte.

 
  • Ürögdy (Moskovits) György (1904-1987)

1958-ban került a Budapesti Történeti Múzeumba és hét évig a római csoportot, illetve az Aquincumi Múzeumot vezette. Nyugdíjazása után a BTM Régészeti Osztály könyvtárát vezette.

 
  • Wellner István (1924-1991)

1950 és 1974 között kisebb megszakításokkal a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa volt. 1956-tól folyamatosan vezetett ásatásokat a Vörösvári úton és környékén, a polgárváros területén, az óbudai Gázgyárban, a Gellérthegy déli oldalán. Egyik legkiemelkedőbb munkája a Meggyfa utcai ún. Hercules-villa feltárása volt. Nevéhez számos, tudományos igénnyel megírt útikönyv fűződik.

  • Zolnay László (1916-1985)

Először 1949-1951 között, majd 1961-1985 közötti időszakban dolgozott a Budapesti Történeti Múzeumban. Feltárásai közül kiemelkedik a budai Nagy Zsinagóga területén végzett kutatása, majd 1972 és 1984 között a Királyi Palota területén végzett munkái, ennek során 1974-ben került elő az európai hírnevű gótikus szoborlelet.

 

Nem a Budapesti Történeti Múzeum munkatársaitól származó anyagok:

 

 
  • Felvinczi Takáts Zoltán (1880-1964)
 
  • Szentpétery Imre (1878-1950)