„Budapest feltárja titkait” - RÉGÉSZETI KIÁLLITÁS 1867-2005-2015


 

Nézd meg, kiknek a lábnyomában jársz!

A kiállítás különleges lehetőséget nyújt látogatóinak, hogy a főváros területén egykor élt emberek és közösségek anyagi és szellemi kultúrája emlékeivel megismerkedjenek.

 

Kiállítási koncepció és rendezés: Zsidi Paula főkurátor,

továbbá Korom Anita (10-12. régió), Papp Adrienn (5-6. régió), Sándor Ildikó (4. régió), Szilas Gábor (1-2., 7.,9. régió), Vámos Péter (3., 8. régió) régészek

 

Kevesen tudják, hogy a hazai régészet születése a Kiegyezést követő gazdasági fellendüléshez és az ahhoz köthető városias fejlődéshez kapcsolódik. Ennek a folyamatnak a részeként indult meg a főváros, akkor még Pest, Buda és Óbuda régészeti emlékeinek gyűjtése, majd módszeres feltárása, mely a Főváros első múzeumának (mai Budapesti Történeti Múzeum) alapításához vezetett. Mára Budapest vitathatatlanul a régészeti emlékekben leggazdagabb európai fővárosok körébe tartozik. 

Ezt a gazdagságot a főváros régészeti emlékeit feltáró Budapesti Történeti Múzeum folyamatosan gyarapodó gyűjteményei jól mutatják. A gyűjtemények gyarapodásához jelentős mértékben járulnak hozzá az egyre szaporodó építkezésekhez, fejlesztésekhez kapcsolódó feltárások során felszínre kerülő régészeti emlékek. Így lassanként feltárulnak a mai nyüzsgő városi forgalmat hordozó aszfalt és kockakövek alatt a település gyökerei, a városi fejlődés kiinduló pontjai.

 

     

 

A kiállítás a Kiegyezést követő időszakban gyökerező régészeti feltárások mai végpontjának bemutatásával a legutóbbi 10 év legfontosabb ásatásainak eredményeit és legjelentősebb leleteit tárja az érdeklődők elé. A 150 évvel ezelőtt előkerült leletek és ásatási események bemutatása mellett, a csak nemrégiben előkerült, mintegy 100 lelőhelyről származó, 1259 db. értékes lelet többségét e kiállítás alkalmával láthatják először az érdeklődők. Az őskori arcos edények, kultikus temetkezések, a római kori limes mentén fekvő metropolis, Aquincum mozaikjai és falfestményei, a budai vár és a pasák palotájának fényűző tárgyai, a várostromokról árulkodó fegyverek mind a főváros földjének rejtett kincsei, hazánk történetének hiteles tanúi. A leletek olyan kiemelt beruházások és fejlesztésekhez kapcsolódnak, mint a budavári karmelita kolostor, a budai városháza, a Mátyás templom felújítása, vagy a Margitsziget kutatása, a Kossuth tér átépítése, az Esztergomi vasút rekonstrukciója, az M0-ás körgyűrű építése, de számos ipari park (pl. a Graphisoft park) vagy lakópark építés (pl. Csúcshegy-Harsánylejtő), illetve magánház építése is értékes leleteket eredményezett.

 

     

 

Középkorú nő koponyája - a bal szemgödörben és az öreglyukban egy-egy vasszeggel- került elő Szigetszentmiklós Dunára-dűlő középkori temetőjéből. Antropológiai vizsgálatok szerint a 14-15. században elhunyt nő mentális betegségben szenvedett, így elképzelhető, a szögek babonából kerültek a koponyába, hogy a „tébolyodott” ne tudjon visszatérni a túlvilágról.

2005-ben a II. kerületi Medve utcai ásatáson találták azt a bajelhárító imalapot, melyet feltehetően a Buda visszafoglalásakor harcoló keresztény seregek egyik katonája veszíthetett el, aki többszörösen összehajtogatva, egy kis bronz dobozkába téve hordta a nyakában.

A régészek úgy gondolják, hogy a talizmán részben ugyan a boszorkányok rontó hatalmától óvta viselőjét, de nagyobb részt a betegségektől, a döghalálnak nevezett pestistől, amelynek elkapására katonaként igen nagy esélye volt.

 

      

 

„Non licetPetrootiosum esse.” „Nem szabad Péternek tétlenkednie.”

Az I. kerület, Toldy Ferenc u. 80. számú ház felújításakor a tetőszerkezet gerendái közül került elő 40 db, kisméretű papírszeletre írt latin röpdolgozat 1801-es dátumozással. A röpdolgozatokat minden bizonnyal a budai gimnázium első vagy második grammatikai osztályát végző tanulók írták. A tanár a példamondatokat szóban diktálhatta magyarul vagy németül, és ezt kellett helyesen leírnia a tanulóknak latinul.

A kiállításon azokra a kérdésekre is választ kaphatunk, hogy a főváros területén hol alakultak ki az első települési láncok, hol fejlődtek ki az első települési központok és ez a fejlődés milyen kapcsolatban állt az egykori környezettel.

A múlt apró részleteinek könnyebb érthetőséget segítik a virtuális 3d-s rekonstrukciók, valamit a makettek és rekonstrukciós rajzok. Aki több időt szeretne eltölteni a kiállításban, az a digitális háttéranyagokból tájékozódhat, vagy filmek segítségével részt vehet egy ásatáson, illetve kézbe foghat egy-egy hiteles műtárgy rekonstrukciót. A külföldi érdeklődők az információkhoz angol nyelven is hozzáférhetnek, a legkisebbek pedig interaktív játékok segítségével ismerkedhetnek a múlt emlékeivel.

 

A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjai keretében valósul meg.

 

Látvány és építészeti terv: AdamdesignStudio, Csernus Erzésbet

Grafikai terv, dizájn és kivitelezés: DekoratioBranding& Design Studio