KÖZÉPPONTBAN A KÖZÉPKOR 3.

 

KÖZÉPPONTBAN A KÖZÉPKOR 3.

- a 2017. évi középkori régészeti ásatások újdonságai

Régészeti kiállítás

 

 

Megtekinthető: 2018. október 18-tól 2019. január 25-ig

Kurátor: Dr. Papp Adrienn régész

 

Ásatási helyszínek: I. ker. Corvin tér (Hagyományok Háza); I. ker. Ostrom utca; I. ker. Színház utca 1-11. (Karmelita épületegyüttes); II. ker. Csalogány utca; III. ker. Csúcshegy-Harsánylejtő; III. ker. Pusztakúti út, III. ker. Táborhegyi út; V. kerület Molnár utca; V. Kígyó utca 2. – V. Váci utca 32.; Margitsziget (Domonkos rendi apácakolostor) ;XIII. ker. Meder utca

 

A Középpontban a középkor 3. a BTM Vármúzeum Középkori főosztálya kiállítássorozatának harmadik tárlata. A sorozat azért indult, hogy a főosztály munkatársai évről évre bemutathassák – még úgymond „a régész forró nyomán” járva - az előző év ásatásai legérdekesebb újdonságaita látogatóknak, és egyben felhívják a figyelmét arra, hogy milyen hihetetlenül gazdag leletanyag kerül elő a Budapesten folytatott régészeti ásatások során.

A kiállításon megtekinthető tárgyak teljes körű szakmai feldolgozottsága nem fejeződött be, akár még el sem kezdődött: egy-másfél évvel ezelőtt még a föld alatt voltak - épp, hogy kikerültek a restaurátorok állagmegóvó kezei közül.

Az idei kiállítást tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála miatt Kovács Eszter régész, a BTM Középkori főosztálya gyűjteményvezető főmuzeológusa, a Margit-szigeti ásatások vezetője emlékének szenteljük.

 

11 ásatási helyszín – a honfoglalás korától a 18. századig

 

Idén 11 ásatás régészeti anyagát tekinthetik meg a látogatók. A honfoglalás korától a 18. századig nyúló, széles idősávot felölelő kiállítás a legkülönbözőbb társadalmi rétegek tárgyait kínálja megtekintésre: ép, összeragasztott, kiegészített tárgyakat éppúgy láthatunk, mint fontos, ritkán előkerülő töredékeket; a mindennapi élet megszokott, tucat tárgyait és különleges, unikális darabokat egyaránt.

 

Az ásatási munkák hozadéka az egyes, napvilágra került tárgyak érdekessége és szépsége mellett az is, hogy olyan összefüggéseket rajzolnak ki, mely gazdagítják és pontosítják történelmi tudásunkat.

 

Megtudhatjuk például az V. kerületi Molnár utcánál lévő, érintetlen középkori rétegekből, s az ott talált tárgyakból (kötél, vascsáklya, cölöpépítmények), hogy a középkorban kikötő működött a területén. Hihetetlen mennyiségű, több tíz kilogrammnyi bőrleletet, fatárgyat, s egyéb szerves maradványokat sikerült megmenteni ott számos fémtárgy mellett.

 

Megtudhatjuk, hogy a Karmelita kolostornál megtalált középkori torony azonosítása révén lehetővé vált a területre vonatkozó okleveles adatok térbeli pontosítása. Így a telkek középkori kialakításáról, majd azok későbbi aprózódásáról és török kori átalakulásáról is képet alkothatunk.

 

Megtudhatjuk, hogy a Budán elsőként felfedezett, 15. századi kerámiaégető műhelyben a jellegzetes budai áruk és mellett hamisított bécsi edényeket is gyártottak. A hamisítás már akkor sem volt ismeretlen jelenség, az Ostrom utcai ásatásnál talált, a textilek minőségét jelző, pecsétszerű ólomplombákat például előszeretettel hamisították. Jól vagy rosszul: a hamisítást könnyen kiszúrják a régészek a torzabb, esetleg fordított betűkből, nem megfelelően használt rövidítésekből. Nem csak a hamisítás, de a tolvajlás ellen is próbált védekeznia kor embere: a kézzel másolt, értékes kódexekre - a négy, sarkot védő, díszítő veret mellé – a borító közepére könyvláncot szereltek, mellyel a polchoz erősítették a könyvet a lopások megelőzésére.

 

 

Megtudhatjuk, hogy létezett egy hiedelem a középkorban a kis, szenteket ábrázoló kerámiafigurákhoz kapcsolódóan - melyeket az emberek az otthonukban védőszentként is kihelyeztek -, hogy ha megkapargatják őket, az aláhulló port ételben-italban, gyógyszer gyanánt érdemes elfogyasztaniuk.

 

S azt is megtudhatjuk, hogy a középkori kutyaürülék, a régész számára ugyanolyan értékes, mint az aranylelet, mert ugyanolyan ritka. A most megtalált lelet azért maradhatott meg, mert annyira megszáradt, hogy nem tudott már elbomlani.

 

Válogatás a kiállítás tárgyaiból

 

Kígyóval megküzdő kőoroszlán (13. századi kőfaragvány)

Egy középkori pincéből került elő, feltehetően egy templom díszítő kőfaragása, mely a jó és a rossz harcát ábrázolja, melyben az oroszlán szimbolizálja a jót, s a kígyó a rosszat. Az oroszlán feje hiányzik, de a testén tekeredő kígyó jól kivehető.

 

Margit-szigeti freskótöredékek a 14. századból

A Margit-szigeten található Domonkos rendi apácakolostort IV. Béla magyar király alapította. Az apácakolostor feltárása már az 1830-as években megindult, köszönhetően annak, hogy egy korona került elő a szentélyből, amelyet V. Istvánnak, Béla fiának tulajdonítottak. Ettől kezdve a kolostor kutatása szinte folyamatosan zajlott, zajlik ma is. Kovács Eszter régész célja az volt, hogy a kolostor XIX. századi feltárása és területe kitisztítása után a fal tövében felhalmozott földanyagból a korábban értéktelennek tartott, középkori freskótöredékeket a felszínre hozza. Sikerrel járt: rendkívüli színgazdagságú, nagyon jó minőségű, emberi arcokat is ábrázoló falkép-töredékanyagot talált.

 

 

Rézveretes, kovácsoltvas kés a 15-16. századból

A 10 cm hosszú kés igényes kialakítású, finom, művészi munka. A Duna-parti nedves, iszapos talaj, ahonnan előkerült, olyan kedvező környezetet biztosított, hogy a fából készült nyélborítás is megmaradt, melyet kétoldalt 3 apró rézszegeccsel rögzítettek a nyéllemezhez. Különleges a kés végén elhelyezett, trapéz alakú záróveret, melyet vésett geometrikus formákkal díszítettek. A tárgy lelőhelye egy beásás, mely feltehetően kútként működött.

 

 

17. századi ólomkatona

Az ólomkatona, mint gyerekjáték főként a 18. század végétől – 19. század elejétől jött divatba, de az Ostrom utcai ásatásnál talált darab egy korai, 17. századi figura – korára a katona ruházatából következtethetünk.

 

 

Aranyozott díszkapocs a 17. századból

Az ékszerek mindig közkedvelt darabjai a kiállításoknak. Az Ostrom utcánál került elő egy szépen megmunkált, aranyozott díszkapocs, mely minden bizonnyal egy vagyonosabb családból származó asszony ruháját díszíthette.

 

Honfoglalás kori női sírhoz tartozó dísztárgyak: aranyozott bronz ingnyakveret és bronz fülesgomb

2017. novemberében családi ház alapozásánál honfoglalás kori sírok láttak napvilágot Csúcshegy-Harsánylejtőn. Az előkerült leletek többségét ékszerek és viseleti tárgyak jelentették, melyek elsősorban gyermekek és felnőtt nők sírjaiból kerültek elő. A kerek ingnyakveret a hátoldalán két kis füllel ellátott veret, melyet a női felsőruházat alatti ing nyakkivágásának szegélyére varrtak fel. A bronz fülesgomb pedig a ruházat összefogására szolgáló, a mai gombokkal azonos funkciójú tárgy.

 

 

Nyomozz a patikus után! Budapesti mozaik

A Kígyó u-i ásatás példája annak, hogy a meglévő írott források összekapcsolódva a régészeti kutatással szinte teljes emberi történeteket rajzolhatnak fel.  Írott forrásokból tudjuk, hogy 1686 után, feltehetően német területről érkezett és költözött Pestre Heinrich Siegfried Herold patikus, akit szívesen fogadott a közösség, rögtön kapott is letelepedési engedélyt, hamar városi tanácstag lett, 1698-ban rövid ideig bíróvá is választották, és rendkívül gyorsan vagyonosodott. 1695-ben azonban gyilkossági ügybe keveredett, meg is büntették, de kimódolta, hogy a büntetését ne kelljen letöltenie. A Kígyó utcai telket 1688-ban kapta meg, ráépíttette három szobás házáta Szentháromság Patikával és helyiségeivel együtt.  Az 1696-os összeírás kőépületként említi a házat. A régészek az udvari részen ástak és a török kor pusztítása utáni helyreállítás nyomaira bukkantak: a tulajdonos helyreállítatta a házát szép, mintás freskókkal díszítve, s ezek maradványait találták meg az ásatás során.

 

Kurátor: Dr. Papp Adrienn régész

Tudományos munkatársak:
Benda Judit régész
Daróczi-Szabó Márta  archaeozoológus
Daróczi-Szabó László archaeozoológus
Kovács Eszter régész (†)
Pomázi-Horváth Viktória régész
Sándor Ildikó régész
Szolnoki Tamás régész
Terei György régész
Tóth Anikó régész
Végh András régész, a Vármúzeum igazgatója
Zádor Judit régész

A Műtárgyvédelmi osztály munkatársai

 

SAJTÓKAPCSOLAT:

Kiss Emőke

marketing menedzser

Tel.: +36 30 194 7233

Emailcím: kiss.emoke@mail.btm.hu

 

Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum

1014 Budapest, Szent György tér 2.

Budavári Palota E épület