KÖZÉPPONTBAN A KÖZÉPKOR

 

KÖZÉPPONTBAN A KÖZÉPKOR 

 

- a múlt évi középkori régészeti ásatások újdonságai -

2017. október 25. – 2018. január 25.

 

Kilenc ásatás középkori régészeti anyaga jelenik meg a Középpontban a Középkor című, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2017. október 25-től megtekinthető kiállításban.

 

A múlt év legizgalmasabb újdonságait áttekintő tárlat nem a megszokott, tematikus kiállítások műfaját idézi, hanem azt az igényt elégíti ki – a régész munkájának folyamataiba is bepillantást engedve -, hogy az ásatásokról frissen előkerült leleteket mielőbb, még „a régész forró nyomán” járva láthassa az érdeklődő. Az itt megtekinthető tárgyak egy-másfél évvel ezelőtt még a föld alatt voltak, teljes körű szakmai feldolgozottságuk nem fejeződött be, akár még el sem kezdődött; épp, hogy kikerültek a restaurátorok - állagmegóvó - kezei közül.

 

A több mint száz tárgy érdekességét egyrészt az adja, hogy a látogató máshol nem láthatja őket, mert nem kerülnek kiállításra ebben a formában, így az érdeklődők bepillanthatnak a múzeumi raktárak, műhelyek világába, munkafolyamataiba. Ép, összeragasztott, kiegészített tárgyakat éppúgy láthatunk, mint fontos, mert ritka töredékeket; a több száz kilós sírkőtől a 4 cm-es, import, Iznikből származó, fajansz díszkerámia darabkáig bezárólag mindenféle, a mindennapi élet megszokott tucat tárgyait és különleges, unikális darabokat egyaránt.

 

Másrészt a kiállítás az Árpád – kortól a török korig tartó széles idősávot felölelve a legkülönbözőbb társadalmi rétegek tárgyait kínálja megtekintésre; királyi palotába és kunyhóba egyaránt betekintést nyújt aranypénzzel, gyűrűvel, fémsisakkal, kályhacsempével, öntőtégellyel, kerámiával, viseleti tárgyakkal.

 

Kik viselhették a sírokból előkerült féldrágakő gyűrűket?

A tárlat nagyon érdekes darabjai a József nádor térről előkerült karneol gyűrűk. 1058 darab sírból négy halott ujjain találták a régészek a hat darab, egymástól csak nagyon minimális mértékben eltérő, ugyanabból az anyagból készült, féldrágakő gyűrűt. Az, hogy kik viselhettek ilyet, s milyen jogosultsággal bírt ezt a négy ember, akiről előkerültek, még nem tudjuk. Az antropológiai vizsgálat eredménye előtt még az sem tisztázott, hogy férfiakról, nőkről, vagy mindkét nemről van-e szó. Annyit tudunk, hogy a fonyódi, török kori temetőben, illetve Szerbiában már találtak ilyen gyűrűket.

 

 

 

Árpád-kori települések a meredek hegyoldalon

A kiállítás alcíme utal az elmúlt év újdonságaira. Amikor az újdonság szót használjuk, tudnunk kell, hogy a régészetben az újdonság szó más jelent, mint a civil nyelvhasználatban: olyan információt, mely a már meglévő tudást nem radikálisan, (csak nagyon ritka esetben) módosítja, inkább tovább gazdagítja, szélesíti, kiegészíti azt. A harsánylejtői ásatás egyediségét például az jelentette, hogy a régészek szembesültek azzal az újdonsággal, hogy az azon a területen élő, Árpád-kori emberek nem a patak menti, sík vidéket részesítették előnyben megtelepedésre, hanem kifejezetten a meredek hegyoldalt. Ez felvetheti azt az elgondolást, hogy olyan vízfolyás lehetett a hegyoldalban, mely jelenleg nem létezik, hiszen a víz nélkülözhetetlen volt a mindennapi élethez.

 

Ezek a kérdések, elméletek, melyek a leletek kapcsán rajzolódnak most ki, majd csak a kiállítást követően, akár több éves kutatómunka eredményeként nyernek megerősítést, vagy kapnak cáfolatot.

 

A Középpontban a Középkor a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma Középkori Főosztályának hagyományteremtő szándékkal, tavaly indult kezdeményezése, melynek keretein belül a régészek szeretnék bemutatni munkájukat a nagyközönségnek, valamint tudatosítani azt, hogy milyen hihetetlenül gazdag Budapest középkori régészete.

 


 

 

 

kurátor: Nyékhelyi Dóra és Terei György régészek

ásatási helyszínek: Margitsziget; Csúcshegy-Harsánylejtő; Karmelita épületegyüttes; Táncsics Mihály utca, a Régi királyi ház épületegyüttese, budai királyi palota területe;Csalogány utca, Csarnok tér; József nádor tér; Szentháromság tér