régiófelelős:  Dr. Papp Adrienn régész, Sándor Ildikó gyűjteménykezelő (BTM Vármúzeum) 

 

Az 5. régióban a Budai Várhegyen, továbbá részben a mai I. és II. kerülethez tartozó Felhévízen, a Vízivárosban és a Tabánban 2005 és 2015 között végzett feltárások eredményei kerülnek bemutatásra.

A városi ásatások a nagyfelületű feltárásokkal ellentétben több kihívást jelentenek a régészek számára.  A városokban kis területen, a modern építkezések nyomait is viselve, akár több méteres mélységekben a rétegek első ránézésre kusza összevisszaságából kell a kutatóknak kiderítenie egy-egy lelőhely történetét.

A történelemben kiemelkedő szerepet kapott Budai Várhegyena királyi palotától kiindulva megismerkedhetünk a középkori, majd a török hódítás utáni vár védelmére szolgáló erődítéseivel,továbbá a több helyszínen folytatott feltárásoknak köszönhetően bepillantást nyerhetünk a középkori város mindennapjaiba is.

A hegy nyugati oldalán, az egykor itt állt Udvarlaki Főőrségi épület helyén két szinten folyt kutatás. A Hunyadi-udvaron (fent) előkerült az ún. Anjou-kori városfal egy szakasza, ettől nyugatra pedig a Zsigmond kori építkezések fázisairól sikerült tisztább képet kapnunk; a Csikós udvaron (lent)az Árpád-kori városfal külső oldalán futó védőárok hosszabb szakasza került elő, melynek vonalábana későbbiekben kövekből rakott utak vezettek a várfal mellett. A török korban pedig egy kisebb település jött létre ugyanezen a teraszszerűen kialakított udvaron.

A keleti oldalon található ún. Öntőház udvar a középkorban szintén a palota védelmi rendszeréhez tartozott. A több éves munka eredményeként olyan objektumokat, falakat sikerült azonosítani, amelyeket addig csak történeti látképekről, illetve helyszínrajzokról ismerhettünk.

A palotához kapcsolódóan, habár nem a hegy tetején helyezkedik el - a Várhegy délkeleti lábánál, a mai Lánchíd u. 19-21. sz. telken előkerült Buda első, Zsigmond kori vízművének egy szakasza. Jelentősége, hogy ez a vízmű látta el vízzel a középkori királyi palotát. 

Észak felé haladva, már a hegyen, a korábbi Várszínház és a mellette elterülő udvar területetörténeti emlékekben és leletanyagokban is bővelkedett.Ez a viszonylag kis terület középkori házaknak, műhelyeknek, főúri palotának, ferences templomnak és a hozzá tartozó kolostornak, majd karmelita kolostornak adott otthont. Később, a török uralom ideje alatt, a budai pasák palotája állt itt, aminek pergolás kertjét is sikerült feltárni.

A Szentháromság téren álló Mátyás-templom, más néven a Budavári Nagyboldogasszony templom körüli kutatások ugyan korlátozott jellegűek voltak, ennek ellenére a templom körül elhelyezkedő temető számos sírja került napvilágra. A középkorban már nem helyeztek ahalott mellé tárgyakat, azonban a különböző, ruházathoz tartozókapcsok és csatok mégis segítséget nyújtanak a kor viseletének teljesebb megismeréséhez.

A Várhegykörül is számos ásatást végeztek a Múzeum régészei az elmúlt 10 évben.A késő vaskortól az újkorig széles skálán bemutatásra kerülnek ezen feltárások kiemeltebb, jelentősebb tárgyai, amelyek jól tükrözik az adott korszakot.