A Hercules Villa története    

A helytartóság természetesen nem csak a helytartói palota egyetlen reprezentatív épületéből állott, hanem ide sorolhatók mindazok a díszes paloták, fürdők, szentélyek és gazdag lakóházak, amelyek a Dunaág óbudai oldalán a helytartói palotával szemközt, az egykori katonaváros északkeleti és északi sávjában sorakoztak. A közigazgatási negyed épületei adtak otthont a tartomány igazgatására szolgáló hivataloknak és itt voltak a magas rangú tisztviselők lakóházai is, melyek egyike a Meggyfa utcában lévő ún. Hercules-villa.
 

Az épület központi magja a 2. század első felében épülhetett. A 3. század elején, amikor valószínűleg a hivatalos reprezentáció nagy része is átkerült a katonaváros "tiszti házaiba", az épületet kibővítették, padlófűtéssel látták el, a padlókat mozaikkal burkolták.

Három egymásba nyíló lakószobában a mozaikpadlók egy része beszakadt a szobák alatt húzódó fűtőcsatornába. A két délebbi helyiségben csak a helyi, pannoniai műhelyben készült geometrikus díszítésű keretmotívum részletei maradtak meg, a harmadikban viszont épen maradt a középmező - embléma - nagyobbik fele, mely Héraklész és Nesszosz kentaur párviadalát ábrázolja. Ez az embléma valószínűleg egy alexandriai mozaikműhely alkotása, és nem csak Aquincumban, de egész Pannoniában eddig az egyetlen import darab.

A tablinum padlója vidám, mámoros dionysosi thiasost jelenített meg, az épen maradt részleten Amor kínálja szőlőfürttel a felé tartó nősténytigrist. A különálló fürdőépületet itt is mozaikkal ékesítették. Majdnem épen maradt meg az apodyteriumot burkoló mozaik, mely ökölvívó párt ábrázol, a győztes, izmait megfeszítve, diadalmas testtartással áll, míg kiütött ellenfele vérző fejjel már földre rogyott.

A falakat freskók díszítették. Néhány jellemző motívum rekonstrukciója a tablinum védőépületében került bemutatásra. A romok fölé emelt múzeum 1967- óta látogatható.