A főváros területén - az ókortól a kora újkorig tartó szakaszban hosszabb-rövidebb időre - megtelepedett lovasnomád népek egyik leghatékonyabb fegyvere az íj volt.

A régészek ásója viszonylag gyakran fordít ki a földből hajdani íjászathoz kötődő emlékeket. Kőből pattintott, őskori nyílhegyek; szkíta sírból előkerült bronz eszközök; a római hadsereg keleti típusú íjászatának nyomai; avar, majd magyar íjcsontok, tegezmerevítő lemezek és vasalások a temetkezésekből; mongol nyílvessző csonthegye a budai várból; használat közben eltört oszmán íjászgyűrűk a 17. századi ostromok törmelékéből… megannyi apró jelként idézik fel a hajdani gazdag íjászkultúrát.

De honnan tudjuk, hogy milyen reflexíjat használtak a sztyeppei népek?
Elfelejtették-e a magyarok a lovasíjász harcmodort a letelepedést követően?
Mikor lett sporteszköz a fegyverből?
Hogyan rekonstruálható egy íj a régészeti leletek alapján?
Ezekre és sok más izgalmas kérdésre is választ kaphatnak a vezetésen.

A vezetést B. Szabó János és Sudár Balázs kurátorok tartják.

A résztvevők száma maximum 25 fő.

A részvétel regisztrációhoz kötött, és múzeumi belépővel látogatható.

Jegyek a BTM Vármúzeum jegypénztárában és a jegy.hu oldalon válthatóak:
https://www.jegy.hu/program/regeszeti-lelettol-a-mukodo-ijig-123579

Regisztráció:
https://forms.gle/QdWcYDkQPzGwaiVw7