Barta Lajos szobrai mától a Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtárban

Mi a sorsa, mi lehet a sorsa egy 149 cm magas, zsidó és homoszexuális művésznek a 20. század Magyarországán megélve a II. világháborút, az 50-es éveket, majd az elszakadást a hazától: a németországi emigrációt? Barta személyesen tapasztalta két diktatúra elnyomását és végül a demokrácia szabadságát, így kiállított művei a történelmi háttér bemutatásával és az azzal való kapcsolat feltárásával kerülnek összefűzésre úgy, hogy közben a következő kérdést járják körbe: miként tudta megőrizni művészi függetlenségét a változó történelmi körülmények között?

A tárlat nem életmű-kiállítás, elsődleges célja jobban megismertetni a magyar, de Magyarországon mégis kevéssé ismert művész munkásságát a közönséggel rajzai és szobrai bemutatásával.

Az eseményen elsőként Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója köszöntötte a vendégeket, utána pedig Ulrich Winkler, a kölni Martin-Lantzsch-Nötzel-Stiftung vezetője mondott beszédet. A beszélők sorát Forgách András író zárta az alkalomra írt szövegével.


A kiállítás a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, a kölni Martin-Lantzsch-Nötzel-Stiftung és a Goethe-Institut Budapest együttműködéseként valósul meg.

A kiállításról ide kattintva bővebben tájékozódhat.

 Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence