Nyomdák és Újságok Budapesten
Gyűjteményünk első
darabját még Toldy László főlevéltáros 1901-ben adta el (vagy át) a Székesfővárosi
Múzeumnak: a bécsi C. A. Dietell által 1712-ben alkotott, 2 darabból álló
nyomólapját, mely a budai Szentháromság-szobrot ábrázolja. A gyűjtemény
következő darabja - valószínűleg - a '48-as forradalomban szerepet játszó
nyomdagép volt.
A nyomdászattörténeti gyűjtemény jelentős része 1966-ban érkezett a múzeumba,
amikor a Nyomdaipari Tröszt számos régi nyomdai eszközt, gépet, felszerelési
tárgyat adott át intézményünk részére. Az Athenaeum Nyomdától értékes
ajándékot kaptunk: a régi Egyetemi Nyomda betűkészletét, mely a 18-19.
századból származik.
A nyomdászattörténeti emlékanyag meghaladja az ezer darabot: ezek között
30 nyomdagép ill. könyvkötészeti prés, 186 nyomólemez, valamint számos
nyomdászati és könyvkötészeti eszköz található; a kiállított tárgyak
a 17-19. századi nyomdászati technikákat képviselik. A nyomódúcok,
lemezek köréből is van néhány kiemelkedő darab: Hild János terve a
Nemzeti Múzeum homlokzatára, amelyet Falka Sámuel metszett rézbe 1807-ben;
Morelli Gusztáv hat nagy rézmetszetű lapja a Feszty-körképről, ill.
neves művészek rézkarc-sorozatának nyomólapjai a 1944-45-ös ostromot követő
állapotokról. A gyűjteményben céhlevelek, régi cégreklámok és árcédulák
is megtalálhatók; értékes darab Mária Terézia 1752-ben kelt kiváltságlevele
a Landerer nyomda részére.
A könyvnyomtatás kora új alapelvre fektette az európai kultúrát: a korábbi
egyedi előállítás helyett a sokszorosítás vált egyeduralkodóvá. A 18.
század vége óta a nyomtatványok ipari mértékű előállítása leginkább
hírlapokat és hetilapokat jelentett; ezek példányszám növelési és
illusztrálási igényei váltak a modern nyomdatechnika újításainak fő ösztönzőivé.
A sajtógyűjteményben az 1810-es évektől kezdve megtalálhatók a
(magyarországi) lapok egyes számai, a napi- és bulvárlapoktól a
hetilapokon, magazinokon át a helyi, kerületi lapokig. Néhány ritkaság címe
is érzékeltetheti, hogy milyen gazdag is ez a gyűjtemény: megvan például
a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap teljes sorozata az 1840-es évekből,
a Pesti Napló 1865. évi száma Deák Ferenc húsvéti cikkével, vagy a Vas-
és Fémmunkások Lapja 1914-ből.
Ehhez a gyűjteményhez kapcsolódik a hangos kommunikáció emlékanyaga is:
zenegépek - fonográfok, lemezjátszók és korai magyar hanglemezek, magnók,
rádiók - formájában.
(A szöveget és a képek magyarázatát írta: Dr. Buzinkay Géza)