A Kiscelli Múzeum története   

A Kiscelli Múzeum nem csak Óbudának, hanem Budapestnek is egyik gyöngyszeme. A barokk épületegyüttes 1745 és 1760 között épült a trinitárius szerzetesek számára, akiket a Zichy család telepített le Óbudán. A kolostor és templomegyüttes tervezője Johann Entzenhoffer bécsi építész volt. Rajta kívül fontos szerep jutott Mayerhoffer Ádámnak és Jäger János Henriknek is a kolostor és templom felépítésében.

Bebo Károly, a Zichyek udvarmestere és szobrásza a templom belső díszítését tervezte. Ő készítette a főoltárt, a szószéket, amely ma az óbudai Péter Pál, illetve a solymári templomban látható, mint a hazai barokk szobrászat becses emléke.

A trinitárius templom és kolostor 1784-ig működött. II.József ez évben feloszlatta a rendet, az épületet kincstári tulajdonba vette és katonai kórházzá alakíttatta át. A következő száz év során az épület volt laktanya, katonai raktár és hadastyánok laktanyája is. Az 1900-as évek elején már elhagyatottan álló épületet Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros vette meg. A némileg kicsinosított épületben saját gyűjteményeit helyezte el, illetve az általa gyártott bútorok árumintaraktárát rendezte be.

1935-ben, végrendeletileg az épületet berendezésével és a hozzá tartozó parkkal együtt a fővárosra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy a továbbiakban múzeumként működjön . A Székesfővárosi Múzeum várostörténeti, képzőművészeti gyűjteményeit még a háború előtt ide költöztették. Budapest ostroma alatt a templom romba dőlt és sok értékes tárgy elpusztult. A részleges helyreállítás után, 1949-ben nyílt meg a látogató közönség előtt.

Az épületben a Budapesti Történeti Múzeum két nagy gyűjteménycsoportja található.

Az itt őrzött képzőművészeti emlékeket a Fővárosi Képtár mutatja be. A Kiscelli Múzeum a főváros újkori tárgyi emlékeinek leggazdagabb gyűjteménye. Itt találhatók a városi közigazgatás, az ipar, a kereskedelem, a földművelés, a szőlőtermesztés történetének legbecsesebb tárgyi emlékei. A városlakók otthonának tárgyait őrző bútor-, textil-, óra-, üveg-, kerámia-, ötvös- stb. gyűjtemények sok iparművészetileg is kiemelkedő darabbal rendelkeznek. A térképtár a város topográfiai emlékeinek, a tervtár jeles építészek, várostervezők hagyatékának őrzője. Itt van az ország egyik legnagyobb fotótörténeti gyűjteménye is, amely az elmúlt közel másfél évszázad történeti személyiségeinek képei mellett hűen tükrözi a városképi változásokat, a főváros lakóinak mindennapi életét. A zászló-, a plakát-, a kézirat- és aprónyomtatvány-, a pecsétnyomó-, a háztartás-, a játékgyűjtemények ugyancsak sok értékes tárgyat és dokumentumot őriznek.