Őskor főoldal   Őskőkor Újkőkor Rézkor Kora bronzkor Középső bronzkor Késő bronzkor Kelták
   

 

KORA BRONZKOR

Kr.e. 3. évezred eleje – Kr.e. 2000 k.

 

Magyarország területén a kora bronzkor kezdetét a nagy késő rézkori kulturális egységet, a badeni kultúrát felváltó makói kultúra megjelenése jelenti. A kultúrára a kis méretű, időszakos települések és rövid ideig használt kis temetők jellemzők. Ezek közül nagyobbnak számít Budapesten, az Aranyhegyi úton feltárt lelőhely.

Budapest rendkívül kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően a korabronzkor második fázisában újabb népcsoportok telepedtek meg a Duna keskeny parti sávján. A Rajna majd a Duna völgyén keresztül érkező Harangedény-Csepel-csoport népcsoportjai egyedülálló leleteket hagytak az utókorra. Jellegzetes temetőik a Dunától távolabb, településeik a folyóparthoz közel kerültek elő. Az ilyen folyóparti, Csepel-Hollandi úti, Szigetszentmiklós-üdülősori és legújabban albertfalvi telepeiken gerendavázas házak nyomai kerültek elő. Az ásatások során talált cölöplyukak alapján először Szigetszentmiklóson sikerült az íves falú gerendavázas ház szerkezetét megfigyelni, és a házat rekonstruálni.  Az ásatási megfigyelések és rekonstrukciók alapján megállapítható, hogy a gerendavázas, paticsfalú házak ágasfái a házak tengelyében helyezkednek el, amelyeket az uralkodó szélirány figyelembe vételével rendszerint É-D-i, ÉK-DNY-i irányba tájolták. A házak fala a gerendák közé font, sárral betapasztott vesszőfonatból készült, a tapasztáshoz használt agyagot a házak mellett megtalált agyagkitermelő gödrökből nyerték. A tetőt sással, szalmával, gazzal fedték. A házakban valószínűleg nagycsaládok laktak.

A telepeken élt közösség használati eszközei közül a legnagyobb mennyiségben a tárolásra, főzésre használt kerámiaedények maradtak ránk, feltételezhető, hogy szerves anyagból is készültek tárolóeszközök, ezek azonban az idők során elpusztultak. A feltárt telepeken, elsősorban Albertfalván nagyobb mennyiségű csonteszköz is előkerült: árak, tűk, agancskapák, balták, illetve a közlekedést könnyítő csontkorcsolyák. Ugyancsak nagy mennyiségben használtak pattintott és csiszolt kőeszközöket: pengéket, késeket, csont csiszóló köveket, őrlőköveket. Az ekkoriban még ritkának számító rézeszközöket a telepeken csupán néhány, töredékesen előkerült tű képviseli.

A gazdálkodásban fő szerepet az állattartás játszott, amelyben a ló tenyésztése az összes háziállatét felülmúlta. A telepen élők pelyvás gabonát, elsősorban alakort, tönkét és árpát, valamint konyhakerti növényeket, magas fehérjetartalmú borsót és lóbabot termesztettek.

A kora bronzkor végső szakaszában jelentős életmódbeli változások zajlottak le a Duna és Tisza vidékén. A korábbi rövidebb ideig használt telepeket felváltották a hosszú idejű egy helyben élést jelző többrétegű, úgynevezett tell-telepek. A közösségek számára a hosszú idejű egy helyben lakást a környezeti erőforrások (elsősorban a rendelkezésre álló élelmiszer mennyiségének) bővülése, és az erőforrások kiaknázásának intenzív módszerei tették lehetővé.

Budapest környékét az ország középső részére kiterjedő nagyrévi kultúra közösségei birtokolták. A kultúra kialakulásában a helyi alapok mellett valószínűleg déli elemek is közreműködtek.

 

Irodalom

Bóna, István: Bronzezeitliche Tell-Kulturen in Ungarn. In: Meier-Arendt W. (Hrsg.): Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main 1992, 9-39.

Ecsedy István: A bronzkor kezdete. In: A bronzkor kincsei Magyarországon. Szerk.: Maráz Borbála. Pécs 1995, 14-17.

Endrődi Anna: Results of settlement archaeology in Bell Beaker Culture research in Hungary. BAR S690 (1998) 141-161

Harrison, Richard J.: The Beaker Folk. Copper Age archaeology in Western Europe. London 1980.

Kalicz-Schreiber, Rózsa: Komplex der Nagyrév-Kultur. Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. Red.: Nikola Tasić. Beograd 1984, 133-190.

Schreiber Rózsa: A harangedények népe Budapesten - Die Glockenbecherkultur in Budapest. Emlékek Budapest múltjából, Budapest 1973.

Schreiber, Rózsa: Die Probleme der Glockenbecherkultur in Ungarn. Glockenbecher-Symposion. Oberried-Freiburg 1974, Bossum/Haarlem 1976, 183-215.

 

 


HARANGEDÉNYEK

 

TRIANGULÁRIS TŐRÖK (Békásmegyer)

 

ASSZIMETRIKUS FÜLŰ EDÉNY    (Szigetszentmiklós - Üdülősor)

 

SZIMBOLIKUS DÍSZÍTÉSŰ EDÉNY (Budapest, XI. ker., Pannonhalmi út)

 

TEMETKEZÉSI EGYÜTTES - KÉSŐ-NAGYRÉVI KULTÚRA (Szigetszentmiklós - Felsőtag)


© Budapesti Történeti Múzeum, 2003