Adattár


Általános információk

A Régészeti Adattárban tervezett kutatás engedélyhez kötött és a kutatási szabályzat betartásával folytatható. Az engedélykérőt személyesen (Budapesti Történeti Múzeum, Budavári Palota E épület), postán (Budapesti Történeti Múzeum, 1014 Budapest Szent György tér 2.) vagy e-mailben a btm(kukac)mail.btm.hu címre tudják eljuttatni a Múzeumnak.

A Régészeti Adattár munkatársai minden hétköznap 9-15 óra között látnak el kutatószolgálatot, de csak előre egyeztetett időpontban. 

​​Kutatási szabályzat
Kutatási engedély iránti kérelem 
Hivatkozási lista a gyűjteményekhez
Másolási és felhasználási díjak


I. A Régészeti Adattár feladatai

1. Gyűjteményi feladatok

  • Gyűjtemények gyarapítása, nyilvántartása, őrzése (ásatási dokumentációk, kiállítási dokumentációk, sajtóanyag, intézménytörténeti anyagok, régészek hagyatékai)
  • Kutatószolgálat biztosítása a Régészeti Adattár gyűjteményeiben
  • A gyűjteményi tételek digitalizálása és kutatók számára elérhetővé tétele



2. Adatszolgáltatási-kapcsolattartási feladatok

  • Ellátja – a régészeti osztályok bevonásával – a főváros területén folyó földmunkákkal, terület-felhasználási ügyekkel és a régészetileg lelőhelyekkel kapcsolatos adatszolgáltató feladatokat
  • Az Előzetes régészeti dokumentációkat készítő intézmény felé a jogszabályokban meghatározott módon ellátja a teljeskörű adatszolgáltatást
  • Örökségvédelmi hatástanulmányok régészeti munkarésze, régészeti szakvélemény, részletes régészeti szakvélemény elkészítését szervezi, irányítja a régészeti osztályok bevonásával


3. Ügyintézési feladatok

  • Örökségvédelmi hatástanulmányok régészeti munkarésze, régészeti szakvélemény, részletes régészeti szakvélemény elkészítésének ügyintézése
  • A folyamatosan érkező régészeti dokumentációkat és jelentéseket a jogszabályban rögzített határidőn belül továbbítja a szakhatósághoz, a közhiteles lelőhely-nyilvántartást vezető hivatalhoz, a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárába



II. A Régészeti Adattár gyűjteményei

  • Dokumentációs gyűjtemény: lelőhely-bejelentő adatlapok, ásatási dokumentációk, helyszíni szemlék jelentései, hatástanulmányok, régészeti lelőhelyekhez és leletekhez kapcsolódó egyéb dokumentumok
  • Régészeti-műemléki adatgyűjtemény: a főváros területén előkerült leletek, régészeti lelőhelyek dokumentációs, tárgyi, fotó- és rajztári leltárkönyvi, valamint a szakirodalom legfontosabb adatait foglalja magába más közgyűjtemények adataival is kiegészítve
  • Intézménytörténeti dokumentációs gyűjtemény: a Budapesti Történeti Múzeum történetéhez, életéhez, eseményeihez kapcsolódó dokumentumok és fényképnegatívok, az állandó és ideiglenes kiállítások biztonsági dokumentációi, kiállítási forgatókönyvek és a kiállításrendezés egyéb anyagainak gyűjteménye
  • Archív igazgatási iratgyűjtemény: az intézmény működése során keletkezett iratokat őrzi a Budapesti Történeti Múzeum megalakulásától folyamatosan 1961-ig
  • Hagyatéki gyűjtemény: a régészeti osztályok volt munkatársainak tudományos és személyes jellegű hagyatékai
  • Sajtóanyag: az intézményről a hazai sajtóban megjelent újságcikkek és rádiónyilatkozatok írásos anyaga, külföldi kiállítások esetén a kurátorok vagy a külföldi partnerek által átadott idegen nyelvű sajtóanyagok és cikkek
  • Adattári fotónegatív-gyűjtemény: az Intézménytörténeti dokumentációs gyűjteménybe beleltározott fotóanyag negatívjainak gyűjteménye
  • Adattári plakátgyűjtemény: a Budapesti Történeti Múzeum kiállítási és egyéb rendezvényi plakátjainak gyűjteménye
  • Budapest újkori térképnegatív-gyűjteménye: a Budapest története című 5 kötetes munka elkészítéséhez gyűjtött budapesti térképanyag üvegnegatívjai, illetve ezek pozitívjai
  • Intézménytörténeti médiatár: a Budapesti Történeti Múzeumról, kiállításokról, gyűjtőköreiről, ásatásokról, kollégákról, illetve a Budapesti Történeti Múzeum közreműködésével készült mozgóképes- és hanganyagok

A Régészeti Adattár gyűjteményeihez kapcsolódó szakirodalom



Bordás Attila: H. Gyürky Katalinnak a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2003) 37., p. 313-315.
http://epa.oszk.hu/02000/02007/00041/pdf/EPA2007_bp_regisegei_37_2003_303-315.pdf

Bordás Attila: Kaba Melindának a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2008) 41., p. 355-357.

Bordás Attila: Nagy Emesének a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2008) 41., p. 361-364. http://epa.oszk.hu/02000/02007/00045/pdf/EPA2007_bp_regisegei_41_2008_359-364.pdf

Bordás Attila: IrásnéMelis Katalinnak a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2012) 1., p. 263-265.
http://epa.oszk.hu/02000/02007/00048/pdf/EPA02007_bp_regisegei_45_2012_263-265.pdf

Bordás Attila: Pető Máriának a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2012) 1., p. 266-267.
http://epa.oszk.hu/02000/02007/00048/pdf/EPA02007_bp_regisegei_45_2012_266-267.pdf

Bordás Attila: Zsidi Paulának a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2012) 1., p. 268-270. http://epa.oszk.hu/02000/02007/00048/pdf/EPA02007_bp_regisegei_45_2012_268-270.pdf

Bordás Attila: Altmann Júliának a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2013) 1., p. 223-225. http://epa.oszk.hu/02000/02007/00049/pdf/EPA02007_bp_regisegei_46_2013_223-225.pdf

Bordás Attila: Szirmai Krisztinának Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2013) 1., p. 227-230. http://epa.oszk.hu/02000/02007/00049/pdf/EPA02007_bp_regisegei_46_2013_227-230.pdf

Bordás Attila: Topál Juditnak a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2013) 1., p. 231. http://epa.oszk.hu/02000/02007/00049/pdf/EPA02007_bp_regisegei_46_2013_231.pdf

Bordás Attila: K. Végh Katalinnak a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről. In: Budapest régiségei. – (2013) 1., p. 233. http://epa.oszk.hu/02000/02007/00049/pdf/EPA02007_bp_regisegei_46_2013_233.pdf

Bordás Attila: Gádor Juditnak a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései In: Budapest régiségei. – (2014) 1., p. 363.
http://epa.oszk.hu/02000/02007/00050/pdf/EPA02007_bp_regisegei_47_2014_363.pdf

Bordás Attila: Németh Margitnak a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései In: Budapest régiségei. – (2014) 1., p. 364-366.
http://epa.oszk.hu/02000/02007/00050/pdf/EPA02007_bp_regisegei_47_2014_364-366.pdf

Bordás Attila: Holl Imrének a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései In: Budapest régiségei. – (2014) 1., p. 367.
http://epa.oszk.hu/02000/02007/00050/pdf/EPA02007_bp_regisegei_47_2014_367.pdf

Bordás Attila: Nagy Margitnak a Budapesti Történeti Múzeum régészeti adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2015) 48., p. 213-214. 
http://var.btm.hu/sites/doksik/adattar/bordas_nagy_margit.pdf

K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Adattárának intézménytörténeti gyűjteménye és a közelgő múzeumi évfordulók In: Tanulmányok Budapest múltjából. – 22. (1988), p. 583-593.
http://epa.oszk.hu/02100/02120/00022/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_22_583.pdf

K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum működése (1935-1946) In: Tanulmányok Budapest múltjából. – 26. (1997), p. 273-303. http://epa.oszk.hu/02100/02120/00026/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_26_273.pdf

K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum első félévszázada, 1887-1938. Bp., 1988. (Pest-budai hírmondó 1.)

K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig. – Budapest, 2003 (Monumenta historica Budapestinensia XI.) http://mek.oszk.hu/09100/09180/09180.pdf

Éder Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattára In: Budapest régiségei. – (2013) 46., p. 199-201. http://epa.oszk.hu/02000/02007/00049/pdf/EPA02007_bp_regisegei_46_2013_199-201.pdf

Éder Katalin: A főváros kincsestára : 125 éves a Budapesti Történeti Múzeum / Bodó Sándor ; Éder Katalin In: Tanulmányok Budapest múltjából. – (2013) 38., p. 280-281.
http://epa.oszk.hu/02100/02120/00038/pdf/EPA02120_tbm_2013_38_275-276.pdf

Éder Katalin: Registration of the archaeological heritage of Budapest : the Archaeological Archives – Az előadás kiegészített, szerkesztett változata. In: Vindobona-Aquincum: Probleme und Lösungen in der Stadtarchäologie : Problémák és megoldások a városi régészetben : [Budapest, 20-22 November 2008] / [red. Paula Zsidi, Orsolya Láng, Annamária Szu] – Budapest : BTM, 2009, p. 111-113.
http://var.btm.hu/sites/doksik/adattar/Eder_Registration.pdf


Hagyatéki gyűjtemény

BERTALAN VILMOSNÉ, JOHN HERTA (1923-2008)
Bertalan Vilmosné John Herta egyetemi tanulmányaival párhuzamosan, 1942-től dolgozott a Múzeum Régészeti és Ásatási Intézetében. 1957-től a Várnegyed helyreállítási munkáit megelőző építészettörténeti-régészeti kutatásokban vett részt, itt legfontosabb munkája a Mária Magdolna templom feltárása volt. Az 1970-es és 1980-as években végzett feltárásai eredményei alapozták meg ismereteinket a középkori Óbuda történetéről, topográfiájáról.

Kapcsolódó irodalom:
Bordás Attila: Bertalan Vilmosnénak a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2008) 41., p. 349-354. (online)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

BÓNIS ÉVA (1919-1998)
1940-1943 között a Székesfővárosi Történeti Múzeumban (BTM jogelődje) gyakornok volt, majd régészként az intézmény munkatársa lett. Jelentős régészeti munkái közé tartozott a tabáni kelta telep feltárása, de részt vett az albertfalvi és nagytétényi ásatásokon is. 1955-1987 között szakmai gyakorlatot tartott és anyagismeretet tanított az ELTE régészhallgatóinak. Hagyatéki anyagában valószínűleg Nagy Lajoshoz kapcsolódó iratok is vannak.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

FEHÉR KÁLMÁN (1931-1956)
A Régészeti Osztály munkatársaként dolgozott, a kelta korszak volt a szakterülete.

Kapcsolódó irodalom:
A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának és Régészeti Adattárának ismertetése / [szerk. Havassy Péter] Budapest, 1991. (Pest-budai hírmondó 3.) 87.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

GÁBORI MIKLÓS (1925-1996)
1952-ben lett véglegesen a Budapesti Történeti Múzeum régésze, később csoport-, majd osztályvezetője. Kutatási területe az őskőkor (paleolitikum) volt, az ország területén jelentős feltárásokat vezetett. A budapesti paleolit kutatásokat feleségével együtt irányították és így kerültek napvilágra a Remete-Felsőbarlang és Farkasrét területének paleolit lelőhelyei.

Kapcsolódó irodalom:
Matuz Edit: Gábori Miklós és Gáboriné Csánk Veronika hagyatéka a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában – Függelék: A Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adatárában őrzött hagyaték ismertetése. In: Budapest régiségei. – (2008) 41., p. 365-390. (online)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

GÁBORINÉ CSÁNK VERONIKA (1929-1996)
1960-tól a Budapesti Történeti Múzeum régész-muzeológusa volt halálig. Régészeti feltárásainak nagy részét férjével együtt végezte, mint pl. az érdi paleolit telep vagy a Remete-felsőbarlangi telep feltárása. Nevéhez fűződik az első őskőkori ház feltárása Ságváron, és annak kormeghatározása.

Kapcsolódó irodalom:
Gábori Miklós és Gáboriné Csánk Veronika hagyatéka a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában – Függelék: A Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adatárában őrzött hagyaték ismertetése. In: Budapest régiségei. – (2008) 41., p. 365-390. (online)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

GARÁDY SÁNDOR (1871-1945)
Eredetileg a MÁV kultúrmérnöke volt, majd nyugdíjazása után régészként dolgozott a Székesfővárosi Múzeumban. Munkái során a középkori Buda több régészeti topográfiai kérdését tisztázta. Ő végezte az első feltárásokat Mátyás király nyéki vadászkastélyának területén, a sváb-hegyi Városkútnál, a Tabánban, a Várhegy nyugati oldalán, a budaszentlőrinci pálos kolostorban, a Csalogány utcában és környékén.

Kapcsolódó irodalom:
A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának és Régészeti Adattárának ismertetése / [szerk. Havassy Péter] Budapest, 1991. (Pest-budai hírmondó 3.) 88-99.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

KŐSZEGI FRIGYES (1933-2006)
1963-tól 1993-ig a Budapesti Történeti Múzeum régésze, egy időben főigazgató-helyettese volt. Kutatási területe a késő bronzkor időszaka volt, számtalan feltárást vezetett. Ezen felül a Főváros területén elsőként több kerület őskori településtörténetét is megírta a Múzeumban lévő régészeti leletanyag és saját szakmai ismeretanyaga ötvözésével.

Kapcsolódó irodalom:
Bordás Attila: Kőszegi Frigyesnek a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott dokumentációi, jelentései ásatásairól, leletmentéseiről és helyszíni szemléiről In: Budapest régiségei. – (2008) 41., p. 359-360. (online)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

KUMOROVITZ LAJOS BERNÁT (1900-1992)
1957-ben került a Budapesti Történeti Múzeumba, ahol 1961-1969 között a Középkori Osztály vezetője volt. Tagja volt a Budapest Története Okleveles Emlékei kiadására alakult munkacsoportnak. Ő alapozta meg és alakította ki a mintegy 2000 darabból álló középkori pecsétmásolati gyűjteményt. Emellett a középkori Pest, Buda és Óbuda történetének kérdésében folytatott kutatásai új irányokat szabtak az utódoknak.

Kapcsolódó irodalom:
Éder Katalin: Kumorovitz Lajos Bernát hagyatéka In: Budapest régiségei. – (2018) 50. p. 225-233. (online)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

KUZSINSZKY BÁLINT (1864-1938)
1888-ban vette át Torma Károlytól az aquincumi ásatások vezetését és még ebben az évben a Krempl-malom egyik helyiségében megrendezte az aquincumi leletek első kiállítását. 1894-ben megnyílt az Aquincumi Múzeum, amelynek vezetője lett, majd 1899-ben megbízták a Fővárosi Múzeum megszervezésével és irányításával. A Fővárosi Múzeumot 1934-ig igazgatta, az Aquincumi Múzeum vezetését 1937-ig látta el. Nevéhez fűződik az aquincumi polgárváros ma is látható központi részének feltárása, s a romok valódi jelentőségének felismerése. Megtette az első lépéseket az építkezések által veszélyeztetett fővárosi régészeti emlékek megmentése érdekében.

Kapcsolódó irodalom:
A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának és Régészeti Adattárának ismertetése / [szerk. Havassy Péter] Budapest, 1991. (Pest-budai hírmondó 3.) 100-116.

Zsidi Paula: Miről beszél a hagyaték? : a múzeumépítő régész Kuzsinszky Bálint / Zsidi Paula. – (150 éves született Kuzsinszky Bálint : konferencia a Magyar Nemzeti Múzeumban 2014. november 5.). – Elhangzott konferencia-előadás szerkesztett változata. In: Budapest régiségei. – (2015) 48., p. 75-91. (online)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

MÁRITY ERZSÉBET (1951-1994)
1973-tól haláláig a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa volt, ásatásait a katonaváros déli részén, a polgárváros északi részén, a polgárvárosi villaövezetben, valamint Budaújlak területén végezte.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

NAGY EMESE (1926-2008)
Első ízben 1949-ben lett a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa 1963-ig, ebben az időszakban dolgozott Gerevich László mellett a budai királyi palota feltárásán, illetve részt vett vári lakóházak kutatásában, valamint vezette a budaszentlőrinci pálos kolostor, a gercsei templom és a nyéki templom környékének feltárását. 1963 és 1978 között a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa volt. 1978-1987 között a BTM Középkori Osztályának vezetője volt és főrendezője volt az 1987-ben megnyílt Zsigmond és kora a művészetben 1387-1437 című kiállításnak.

A BTM Régészeti Adattárába hagyatékának elsősorban a budapesti kutatásait érintő része került, kiegészülve az általa itt hagyott anyagokkal. A hagyaték további része az MNM Adattárába található.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

NAGY LAJOS (1897-1946)
Pályáját az Aquincumi Múzeumban kezdte, 1922-től a Fővárosi Múzeumban ideiglenes hivatalnok, 1937-től az Aquincumi Múzeum osztályigazgatója, 1941-től haláláig pedig a Fővárosi Múzeum igazgatója volt. Tudományszervező és múzeumfejlesztő tevékenységének meghatározó része, hogy az ő javaslatára hozták létre 1936-ban a Fővárosi Múzeum keretein belül a Régészeti és Ásatási Intézetet. Ő tárta fel és tette bemutathatóvá a Raktár utcai ókeresztény temetőkápolnát (Cella Trichora), a Flórián téri római kori katonai fürdőt (Thermae Maiores) és a Március 15. téren egykor állt Contra Aquincum erődjét.

Kapcsolódó irodalom:
A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának és Régészeti Adattárának ismertetése / [szerk. Havassy Péter] Budapest, 1991. (Pest-budai hírmondó 3.)117-130.

Csapó Zita: Régész a fronton. Nagy Lajos naplója 1917-1919. In: Tanulmányok Budapest múltjából (2016) XLI p. 261-280. (online)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

NAGY LÁSZLÓ (1904-1978)
1957 és 1964 között volt a Budapesti Történeti Múzeum régésze, legkiemelkedőbb régészeti feltárása a békásmegyeri bronzkori temető feltárása volt. Megszervezte és vezette 1958-tól a Leletmentő és Adatgyűjtő Csoportot, 1964-től az MTA Régészeti Intézetének munkatársa lett nyugdíjazásáig.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

NAGY TIBOR (1910-1995)
1937-től dolgozott a Múzeumban, 1948-tól a Fővárosi Ásatási és Régészeti Intézet vezetője, az 1950-es években az Ős- és Népvándorláskori csoport vezetője. Munkássága során ásatásokat végzett a lágymányosi őskori telepen, az albertfalvai római tábor és települése területén, valamint a Főváros több avar kori temetőjét is részben feltárta. Az aquincumi polgárvárosban végzett kutatásai közül kiemelkedik az ún. festőlakás és a Mithraeumok feltárása.

Kapcsolódó irodalom: 
Éder Katalin: Nagy Tibor hagyatékának jelenlegi helyzete / Éder Katalin. – Előadásként elhangzott a Nagy Tibor születésének centenáriuma tiszteletére rendezett konferencián (BTM Aquincumi Múzeuma, 2010. november). In: Budapest régiségei. – (2011) 44., p. 75-77. (online)

Csapó Zita: A Nagy Tibor-hagyaték feldolgozása – In: Budapest régiségei. – (2014) 47., p. 345-348.
(online)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

SCHAUSCHEK JÁNOS (1906-1995)
1941-1967 között a BTM Aquincumi Múzeumában dolgozott, a II. világháború alatt részt vett az Aquincumi Múzeum és a Kiscelli Múzeum anyagának mentésében. A háború után összegyűjtötte a Középkori Kőtár kőemlékeit, irányította az Aquincumi Múzeum újjáépítését, majd a római kori ásatások mérnöki felmérését végezte. Emellett az 1940-1950-es években az aquincumi régészeti törzsanyagot leltározta és rajzolta, a kiállítások rekonstrukciós rajzait készítetteés az 1960-as évektől az őskori ásatások felmérési munkáit is ő végezte.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

ÜRÖGDY (MOSKOVITS) GYÖRGY (1904-1987)
1958-ban került a Budapesti Történeti Múzeumba és hét évig a római csoportot, illetve az Aquincumi Múzeumot vezette. Nyugdíjazása után a BTM Régészeti Osztály könyvtárát vezette.

Kapcsolódó irodalom:
A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának és Régészeti Adattárának ismertetése / [szerk. Havassy Péter] Budapest, 1991. (Pest-budai hírmondó 3.) 135-138.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

WELLNER ISTVÁN (1924-1991)
1950 és 1974 között kisebb megszakításokkal a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa volt. 1956-tól folyamatosan vezetett ásatásokat a Vörösvári úton és környékén, a polgárváros területén, az óbudai Gázgyárban, a Gellérthegy déli oldalán. Egyik legkiemelkedőbb munkája a Meggyfa utcai ún. Hercules-villa feltárása volt. Nevéhez számos, tudományos igénnyel megírt útikönyv fűződik.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

ZOLNAY LÁSZLÓ (1916-1985)
Először 1949-1951 között, majd 1961-1985 közötti időszakban dolgozott a Budapesti Történeti Múzeumban. Feltárásai közül kiemelkedik a budai Nagy Zsinagóga területén végzett kutatása, majd 1972 és 1984 között a Királyi Palota területén végzett munkái, ennek során 1974-ben került elő az európai hírnevű gótikus szoborlelet.

Kapcsolódó irodalom:
D. Matuz Edit – Bordás Attila: Zolnay László, 1916-1985, műveinek bibliográfiája és hagyatékának ismertetése. Budapest, 2000.

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)


Nem a Budapesti Történeti Múzeum munkatársaitól származó anyagok:

FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN (1880-1964)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

SZENTPÉTERY IMRE (1878-1950)

Kapcsolódó dokumentumok listája (xlsx)

webfejlesztés: