14:00–14:45 HALLHATÓ MÚLT - EGY KONCERT, AMIRE AQUINCUM 1800 ÉVE VÁR
Ismeretterjesztő előadás és ókori hangszerek bemutatója kicsiknek és nagyoknak

1931-ben egy májusi éjszakán Nagy Lajos régész csodálatos leletre bukkant a mai múzeumépület helyén. Tudta-e vagy csak sejtette, de munkája nyomán a világ legrégebbi orgonája került elő. Ez az orgona vezet minket most vissza a római évszázadokba, új rekonstrukcióján felcsendülnek a papirusztöredékeken fennmaradt ókori dallamok. A Kr. u. 3. században Aelia Sabina orgonált az itt lakóknak, aki húros hangszeren, valószínűleg kitharán is játszott. Ezen a hangszeren Hadrianus császár udvari zenészének, Mesomedesnek szerzeményei lesznek a koncerten hallhatók. A bemutatón nem maradhat ki a rómaiak leggyakrabban használt hangszere a tibia, görög nevén aulos sem. Ez az éles hangú, kettős, leginkább a mai oboához hasonló fúvós hangszer szinte az élet minden területén megszólalt, áldozatbemutatáskor az isteneknek, színházakban, zenei versenyeken, magas tisztségviselők hivatalos fellépésein, diadalmenetek alkalmával, esküvőkön, születésnapi ünnepségeken, temetési szertartásokon, sőt a kocsmákban is. Az Aquincumban állomásozó legio hivatásos zenészeket is alkalmazott, Aelia Sabina férjén a szintén orgonista Titus Aelius Iustuson kívül tubán (trombitán) és cornun (kürtön) játszókat is ismerünk. A tuba és a cornu elsősorban jeladásra szolgált, de az orgonával együtt, bármilyen megdöbbentő az amfiteátrumokban a véres gladiátorjátékokat is kísérte. Az orgona ugyanis akkoriban még egyáltalán nem templomi hangszer volt, az első keresztények istentiszteletein hangszeres kíséret nélküli énekszó hangzott fel, olyan, mint a szintén papiruszon ránk maradt és a koncerten meghallgatható Hymnus Trinitatis.

A hangszereket bemutatja és megszólaltatja az ókori orgona modern kori virtuóza Justus Willberg, az aquincumi zene és az orgona történetét elmeséli Fényes Gabriella.

Az előadást elsősorban diákoknak szánjuk, de minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

16:00–18:00 A HANGSZEREK KIRÁLYÁNAK SZÜLETÉSE
Ismeretterjesztő előadás az aquincumi orgona történetéről és orgonahangverseny
Megszólalnak az aquincumi orgona rekonstrukciói

Különleges élményben lehet része azoknak, akik 2019. május 10-én, délután négy órakor ellátogatnak az Aquincumi Múzeumba. Ezen a napon ugyanis hallhatóvá válik a múlt, az ókor zenéje.

Nem különlegesen ősi hangfelvételt találtunk, hanem az előkerült régészeti leletek, a kőbe vésett dallamok, papiruszokon fennmaradt melódiák, szorgos középkori szerzetesek által másolt ókori mérnöki és zeneelméleti értekezések, és az antik életről árulkodó megannyi kisebb-nagyobb ábrázolás elemzése teszi lehetővé azt a csodát, amelyet most a nagyközönség elé tárunk.

A zene régészetének legjelentősebb leletével, a világ legrégebbi orgonájával büszkélkedhet az idén fennállásának 125. évfordulóját ünneplő Aquincumi Múzeum. 1931-ben a mai kiállításoknak helyet adó épület alapozásakor került elő a hangszer. Az orgona és egy ifjú orgonista hölgy valóságos, mégis regénybe illő történetével ismerteti meg az érdeklődőket az Aquincumi Múzeum régésze, miközben azt is megtudjuk ki és hogyan találta fel a hangszert, miért voltak az első orgonák vízorgonák, és melyik római császár tekintette magát virtuóz orgonaművésznek. A koncert során hazai és külföldi művészek játszanak az aquincumi orgona rekonstrukcióin, amelyből több is van, hiszen az 1791 éves hangszer hosszú története során sok sérülést szenvedett, és természetesen minden kutatója törekedett a leghitelesebb rekonstrukció elkészítésére. Az aquincumi orgonákon és az azokat kísérő többi antik hangszeren autentikus dallamok csendülnek fel, de a koncert végén egyik művészünk a közönség által kért népdalokra is improvizál.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk erre a délutánra az Aquincumi Múzeumba, ahol a hangszerek királyának, avagy királynőjének – azaz az orgonának – legrégebbi, sokszor meghökkentő történetébe kalandozunk.


webfejlesztés: